Ok, Isztambulból tényleg soha nem elég

Törökország

A Magyarországot meghódító Nagy Szülejmán mecsete. Hozzá felesége, Hürrem és fia, Mehmed türbéje. És az eredeti bizánci városfalak!

Valamint nem rossz kilátás az Aranyszarv-öbölre.
Vajon milyen játékokat árul Jumurdzsák?

Az előzmény: érkezés Isztambulba

Nézzétek az instát is!

Szülejmán mecsetétől nyílik az egyik legszebb kilátás Isztambulra, főleg az Aranyszarv-öbölre.

Szemben a Beyoğlu-negyed. Jól látszik a Galata-torony.

És a nagy uralkodó mecsete, a görög vagy örmény származású építész (törökül mimar), Szinan pasa egyik főműve. 1550 és 1557 között épült. Mialatt a középkori Magyarországot éppen elpusztították az oszmánok és a Mohács utáni polgárháború.

Kicsit visszaugrunk. Ez a Galata-torony (Galata kulesi) az Aranyszarv-öböl másik (északkeleti) oldalán. 1348-ban építették az itt lakó genovaiak. Krisztus tornyának is nevezték az itt élő keresztények. 67 méter magas.

Az aluljáróban minden szükséges dolgot lehet kapni.

Yumurcak oyuncak. Magyarosan Jumurdzsák játékszer.

Déli forróságban, hegynek fel. Megérkezünk a mecsethez.

Feltűnik Szülejmán szultán (1520-1566) türbéje, vagyis sírja. Szigetvár ostroma idején halt meg. A belső szerveit Magyarországon, a Turbék község külterületén nemrég azonosított türbében temették el. A teste többi részét hazahozták Isztambulba.

Kanuni Sultan Süleyman Han – törökül így nevezik. Törvényhozó szultán Szülejmán kán. 1494 és 1566 között élt. Régen ki volt írva, hogy “Zigetvar”-on halt meg. Ez már nincs.

Hürrem szultána (törökben amúgy nincs a a végén), Szülejmán kedvenc feleségének sírja zárva volt. Magyar utazóval ugye nem lehet kiszúrni: a türbe oldalsó és hátsó ablakain keresztül azért le sikerült fotózni. A baloldali az.

Innen a névtábla is látszik. A Szülejmánról és az “arany évszázadról” készült, nagy sikerű, végeláthatatlan török tévésorozat egyik fő figurája 1502 körül született és 1558-ban halt meg.

Négy, 76 méteres minarete van. Több kép az instán!

A fő kupola 53 méter magas, 26,5 méter az átmérője.

Mimar Sinan, Szülejmán és két utóda legfőbb építésze a mecset alatti utcában nyugszik. Háromszáznál is több, igen jelentős épületet tervezett. Többek között 94 nagyobb és 52 kisebb mecsetet, vízvezetékeket, iskolákat, karavánszerájokat. Az oszmán építészetre gyakorolt hatása felbecsülhetetlen.

Parkoló, illetve balra fent látszik a Topkapı palota részlete.

Az előző poszt végén elindultunk megnézni a város eredeti falait. Ezek tehát a bizánci főváros, Konstantinápoly falai. Ezeket lövette Hódító Mehmed szultán 1453-ban, mielőtt elfoglalta a világ egyik legjelentősebb települését. Eredeti bizánci városfalak!!

Konstantinápoly elfoglalását nagyban elősegítette a magyar Orbán mester tevékenysége. Az erdélyi ágyúöntő 1452-ben a bizánciaknak is felajánlotta szolgálatait, ők azonban ekkor már nem tudták ezt megfizetni. Így aztán Orbán a muszlimok győzelmében játszott fontos szerepet. A Panorama 1453 múzeum a Topkapı (ágyúkapu) melletti parkban kapott helyet. Ez az ottani tábla is megemlékezik a szerb, német, magyar és cseh mesterekről.

Panorámaképen látjuk a török szempontból dicsőséges ostrom fő pillanatait. Hozzá harci zene.

A múzeum boltjában szulejmános és mehmedes párnahuzat is kapható. Melyik kéne a kanapéra?

A háttérben a bizánci városfalak. Mégpedig a drinápolyi (edirnei kapu).

Még benézünk egy másik mecsetbe. Talán nem meglepő: ezt is Szinan építette. Szülejmán állíttatta fia, Mehmed şehzade (vagyis herceg/királyfi) emlékére, aki 1543-ban halt meg, 22 évesen. Ide is van eltemetve. Az anyja Hürrem volt. Még mielőtt nagyon meghatódnánk, jegyezzük meg, hogy Mehmed éppen az 1543-as magyarországi hódító hadjáratról való visszatérés közben halt meg, valószínűleg himlőben. Ebben a hadjáratban került török kézre Fehérvár, Esztergom, Pécs is. Ez azért sokkal nagyobb tragédia nekünk, mint egy oszmán herceg halála.