Odessza, ahol az építészet mellett a hangulat is remek
Képek Odesszából. Ukrán fapadossal. Gyönyörű építészet, posztszovjet és európai hangulat, Patyomkin-lépcső. Menőség. Odessza. De hogy jön ide Szeged?

Jellegzetes kép a volt szovjet városokban. Egy snellpartit végignéztem. Egy idős úr a szomszéd asztalnál nagyjából négy perc alatt vert tönkre egy fiatalabb belföldi turistát. 100 ukrán hrivnya (1150 forint) volt a tét. Engem is hívott egy partira, de ilyen negatív órabérre nem szeretnék bejelentkezni.


A mozgalmas fő sétálóutca. Nevét a városalapító Nagy Katalin cárnő egy spanyol katonatisztjéről kapta. José Pascual Domingo de Ribas. Ebből a névből lett oroszul Joszip Mihajlovics Gyeribas.


Sorban állás éjszaka a Mjunhen (München) grillbárnál.






Véletlenül egy grúz étterembe ültem be. Így is jó! Kebab ecetes hagymával és Borzsomi vízzel. Hozzá grúz Szeparavi bor!

Teáscsészetartó az 1960-as évekből. A szovjet űrprogram dicsőségét hirdeti.


Ez a néni igen jól énekelt régi szovjet dalokat. Kihangosítóval.


Itt játszódik Szergej Ejzenstejn 1925-ös filmjének, a Patyomkin páncélosnak a nagyjelenete, amikor a cári hadsereg katonái tüzet nyitnak a lépcsőn gyülekező munkásokra. A filmművészetre jelentős hatást gyakorolt kommunista propagandafilm az 1905-ös matrózlázadásnak állított idealizált emléket.

192 lépcső. Eredetileg 200 volt, de a kikötő bövitésekor megemelték az alsó utcaszintet, így 8 lépcsőt elnyelt a mélység. Érdekesség, hogy a lépcső korábbi változatait az 1800-as években olasz, aztán brit mérnök tervezte, a homokkövet pedig az akkor osztrák fennhatóságú Triesztből szállították. Az alsó fokok szélesebbek, mint a felsők, az ennek köszönhető optikai hatás miatt grandiózusabbnak tűnik a lépcső.


1854-ban, a krími háború idején az oroszok sikeresen védték Odesszát az angol-francia flottától. A brit Tiger hadihajó elsüllyedt, onnan emelték ki az itt hadizsákmányként, trófeaként kiállított ágyút.


Mi merre hány méter? Na de mi az ott jobbra középtájt? 811 kilométerre.

A másik oldalon latin betűvel is. Bizony: Szeged 1977 óta Odessza testvérvárosa.



Nagyon szép épület. Fellner és Helmer tervezte, csakúgy mint a pesti Vígszínházat, Katona József Színházat és régi Nemzetí Színházat, a nagyváradi, kolozsvári, szegedi, pozsonyi nemzeti színházakat és még rengeteget a Monarchia területén és azon túl. 1887-ben nyílt meg.



Így örülök, hogy Odesszában vagyok! A folytatásban: Dnyeszterfehérvár, besszarábiai borok és legfrissebb kalandjaim az ukrán vasúttal.