Brács szigetéről nem csak a kilátás remek

Horvátország

Kirándulunk Splitből Brač, magyarosan Brács szigetére. Hajókázás apácákkal, olivamúzeum és bárányebéd. És remek kilátás Hvar és Vis szigetre a Vidova Goráról, az egész Adria legmagasabb pontjáról.

Az előző posztban Splitben sétáltunk:
https://akeletibol.com/miert-is-annyira-jo-varos-a-dalmaciai-split/

Még mielőtt tévedés lenne, a kezdőbetű horvátul s, magyarul sz-nek ejtendő.

Előttünk Hvar szigete, Stari Grad öblével. Jobbra a távolban Vis. Mindjárt visszatérünk ide, de előbb még a spliti kikötőbe. (Split, Vis, Supetar – mindegyikben sz betű van. Ellentétben például Šibenikkel. Na, az magyar s hanggal kezdődik.)

Hátterben a Marjan hegy a kereszttel.

Szóval megérkezünk Supetarba. Középen a Szent Péter templom. Brač 396 négyzetkilométeres területével Dalmácia legnagyobb szigete. Lényegesen nagyobb, mint például Málta.

Régen ilyen szerkezettel készítették az olivaolajat. A puttonyba öntik a bogyókat, amelyek aztán a vízszintes és a függőleges malomkő közé kerülnek. A jobbra látható rudat emberi erővel is lehet hajtani, de azért szamárral jobb.

Az eredmény, nagyon finom, extraszűz olivaolaj, hozzá házi kenyér és olivapaszták.

A nagy szelek miatt a tetőt is kőlapokkal borították. A brácsi kő (brački kamen) kiváló minőségű mészkő. Diocletianus császár spalatoi palotája is jórészt itt bányászott kőből épült. Akkoriban Bretia volt a sziget neve. Olaszul egyébként Brazza.

Na, vajon kit matricáztak fel a busz oldalára? Ő bizony Nikola Šubić Zrinski. Vagyis Zrínyi Miklós, aki 1566-ban Szigetváron veszítette életét. A törökökkel harcoló horvát-magyar nemzeti hőst és imázsát a horvát turisztika is igyekszik felhasználni. Például az ázsiai turisták számára exotikus-romantikus történelmi figuraként. (Nincs is ezzel semmi baj.)
Így aztán ezen a buszon japán felirat is olvasható. Ott jobbra az ajtó mellett. De vajon mi?
Felette “u boj, u boj” – ez még horvátul van. Csatába, csatába! – ezt jelenti. Ez a címe a Zrínyiről szóló horvát nemzeti dalnak, amely később belekerült Ivan Zajc 1876-ban írt operájába is. Az opera címe pedig: Nikola Šubić Zrinski. És vajon miről szól? Szigetvár ostromáról és közös nemzeti hősünk dicsőséges haláláról. Ugye milyen keveset tudunk a Horvátországgal közös történelmünkről? Pedig 800 éven át volt társországunk.

Tudtátok, hogy a telefon kamerájával is működik a google fordító alkalmazása? Ez van tehát itt japánul.

Ha szikla felett lebegsz, az egyik karod mindenképpen derékszöget zárjon be a kis fenyőfával! Megyünk fel a Vidova Gorára, vagyis Vitus hegyére. De vajon mi az a penk?

Hvar, alattunk pedig a zlatni rat, vagyis aranyszarv, Horvátország talán leghíresebb strandja. Le is mentünk oda, de elfelejtettem fotózni. Mindenesetre a magasból látványosabb.

Készül a bárányborda és a pljeskavica.

Nem, ez nem mind az enyém volt. Én nagyon szeretem, Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten, a Balkánon is mindig igyekszem enni. De tudom, hogy a bárány – intenzív íze miatt – elég megosztó étel Magyarországon. Ti szeretitek?

Nagyon finom, karamellás pudingféle. Horvát crème brulée. (Ha már a horvát s betűkre kényesek vagyunk.. Ugye senki nem ejti [krém brülé]-nek? Az [krem brülé]. Nem véletlenül lejt az egyik ékezet erre, a másik meg arra.)

Brač szigete 1102-ben Könyves Kálmánt ismerte el uralkodójaként, aztán a folyamatos magyar-velencei vetélkedés után 1357-től kis megszakítással (amikor a bosnyák Tvrtko királyé lett) 1420-ig újra a magyar király uralma alatt állt. Persze inkább névlegesen, a sziget gyakorlatilag teljes autonómiát élvezett.