Érkezés Montenegróból Albániába - Rozafa vára és irány Durrës

Albánia

Érkezés Albániába. Csodás kilátás Rozafa várából, a törökverő Szkander bég sírja Lezhë városban és újra érkezés a tengerhez.

Az előzmény: Montenegróban

Gyönyörű időben érkeztem Albániába. Kilátás a 130 méter magasan fekvő Rozafa várából az albánul Buna, szlávul Bojana folyóra.

Szintén fentről. Ott torkollik a Drin/Drim folyó (balra) a Bunába (jobbra).

A Drin tekereg Rozafa körül.

Na jó, még egy! Kicsit, mintha Délkelet-Ázsiában lennénk a természet alapján. De ez a Drin-delta és Albánia.

Balra a Buna, amely a kis csíkként balra fent látható Shodra-tóból folyik ki, és halad az Adria felé. A háttérben Skodra (Shkodër/Szkadar) városa.

Helyén már ősidők óta állt település. Az illírek után rómaiak, bizánciak, szerbek, velenceiek kezén volt. 1478-79-ben velencei-albán-szláv erők védték a töröktől, de végül a vár átadására kényszerültek. Csak 1913-ban űzték ki innen az oszmánokat szerb-montenegrói erők.

Az előző képen és itt az eredetileg Szent Istvánnak (nem a magyarnak) szentelt velencei katedrális romjai. Az 1200-as évekből. A törökök – szokásuk szerint – mecsetté alakították. Ez lett Hódító Mehmed szultán dzsámija. Itt bónusz kúttal.

Az 1478-79-es török ostrom olyan fontos volt, hogy maga a szultán, II. Mehmed is idevonult. Ő azért kapta a hódító, illetve Fatih nevet, mert 1453-ban ő foglalta el Konstantinápolyt. Tegyük hozzá: 1456-ban nem sikerült viszont neki Nándorfehérvár, vagyis Belgrád elfoglalása.

Rozafát Shkodra váraként is nevezik.

Panoráma

Balra a Buna, mögötte a Shkodrai-tó, jobbra a város.

Balra lent az oszmánkori “ólommecset”.

1773-ban építtette Bushati Mehmed pasa, a terület albán-oszmán helytartója. A kupolákat ólom borította, amelyet az évszázadok alatt szépen elhordtak róla. A maradékot állítólag az osztrák-magyar hadsereg 1916-ban. A minaret 1967-ben, villámcsapás következtében omlott le.

Ez pedig már kicsit délebbre, Lezhë városa. Az épület pedig erdetileg Szent Miklós temploma volt, amelyet a törökök I. Szelim szultánról elnevezett mecsetté alakítottak. De előbb a templomban megtalálták Szkander bég, albánul Skënderbeu ide temetett csontjait, amelyekből szerencsehozó amuletteket gyártottak. A kommunista uralom idején a mecsetet lebontották, és Szkander bég tiszteletére mauzóleummá alakították az épület maradványait.

Éppen zárva volt, de egy súlyos bronzajtó nem tántoríthat el egy szívósabb magyar turistát, aki a résen át is tud fotózni.

Szkander bég, más néven Kasztrióta György (Gjergj Kastrioti) Hunyadi János és I. Mátyás királyunk kortársa volt. 1443 és 1468 között volt az albánok fejedelme. Hunyadi szövetségeseként is harcolt a törökök ellen. Sajnos sem az 1444-es várnai, sem az 1448-as második rigómezei csatába nem ért oda csapataival. Mindkettő súlyos keresztény vereséggel végződött.